Intézménymutató:
BBC (British Broadcasting Corporation)
2004. január 10.
Mivel Romániában az államhatalom jelentős mértékben nyomást gyakorol a sajtóra, a hidegháború vége nem jelentheti azt, hogy véget ért a Szabad Európa Rádió küldetése – áll abban a petícióban, amelyet a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi szervezet (APADOR–CH) juttatott el az adót fél évszázada finanszírozó Amerikai Egyesült Államok szenátusához, a rádió román nyelvű adásának beszüntetése ellen tiltakozva. A BBC értesülései szerint a román nyelvű adást a román kormány szeretné megszüntetni, mert nem tudja azt kellőképpen cenzúrázni, s adásai rossz fényt vetnek az EU–csatlakozás előtt álló Romániára. /(simon): Tiltakoznak a Szabad Európa Rádió román adásának felszámolása ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 10./
2004. január 16.
A Művelődési Minisztériumunk– kormányhatározattal – 700 millió lejt utalt ki Adrian Paunescu alapítványa számára. A pénzt arra szánják, hogy a kormánypárti szenátor, Ceausescu egykori dalnoka méltón ünnepelhesse meg a volt diktátor tiszteletére hírhedt Flacara Kör harmincéves évfordulóját. Razvan Theodorescu miniszter szerint “ez tisztelgés a művészet ama részének, melyet a Flacara Kör jelent”, s melyet, amint a BBC-nek nyilatkozta, senki sem tagad. ,,Adrian Paunescu ezt a pénzt azért kapta, amit akkor tett, és semmi köze sincs ahhoz, amit most cselekszik”– mondta a miniszter – elködösítve, hogy ez az akció is a kormánypárt választási kampányát célozza, méltányolva ugyanakkor a bárd szolgamúltját. /Kilin Sándor: Láng. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./
2004. október 5.
Az Európai Unió országjelentésében elismeri Románia átalakulását működő piacgazdasággá, de figyelmeztet, hogy az emberi jogok terén az ország még messze van az uniós normáktól. A jelentés végső szövege még nem készült el. A BBC szerint a működő piacgazdaságként való elismerést elsősorban a folyamatos gazdasági növekedés – az utóbbi öt évben évi 1,8–7 százalék között – biztosítja Romániának. A jelentés elítélően fogalmaz a romániai korrupcióról, pontosabban a jelenség elleni küzdelem eredménytelenségéről. Brüsszelnek szintén elmarasztaló a véleménye a romániai szólásszabadságról. Az utóbbi évben megsokasodtak az újságírók, különösen a helyi sajtó munkatársai elleni támadások. Az okt. 4-én Brüsszelbe látogató Adrian Nastase miniszterelnök szerint az országjelentés számtalan pozitívumot tartalmaz majd, de nem hiányoznak belőle az elmarasztalások sem. /Cs. P. T.: Brüsszel szerint Románia továbbra is hadilábon áll a szólásszabadsággal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./
2005. december 30.
Traian Basescu államfő felmérte a titkosszolgálatok tevékenységét, megállapította, hogy nincs szükség vezetőségi személycserékre. Az államelnök erről a BBC-nek adott interjújában beszélt. Az elnök szerint a miniszterelnök is meg lehet elégedve a titkosszolgálatok tevékenységével, mert sokkal több információt kap, mint maga az államfő. /Nem ereszti szélnek a „főügynököket” Traian Basescu államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2005. december 30.
A román katonák Irakban maradnak mindaddig, amíg szükség van rájuk – jelentette ki Traian Basescu elnök. A hadsereg főparancsnoki tisztségét is betöltő román államfő a BBC-nek nyilatkozva hazája külpolitikájáról a többi között kifejtette: az Irakba küldött román katonákat csak két feltétellel vonja ki Bukarest. A kivonulás egyik feltétele az, hogy az iraki kormány kérje távozásukat, ha úgy gondolja, hogy az ország biztonságát maga is szavatolni tudja. Az esetleges kivonás másik feltétele pedig a szövetségesekkel való ilyen értelmű előzetes megállapodás. /Románia nem vonja ki katonáit Irakból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
2006. január 28.
Cs. Szabó László születésének századik évfordulójára szűkebb hazájában is megjelent két válogatás. Az Erdélyi metszetek /Komp-Press, Kolozsvár, 2004/ Pomogáts Béla válogatásában a szerző erdélyi tárgyú verseiből, elbeszéléseiből, esszéiből tallóz, míg a Kárpát kebelében /Kriterion, 2005/ Sas Péter előszavával és válogatásában Cs. Szabó ,,szerelmes földrajz” címszó alá sorolható esszéiből válogat. Cs. Szabó a háború után külföldre ment. Rövid itáliai tartózkodás után a londoni rádió, a BBC magyar adásához került, a hetvenes évek végéig itt dolgozott, esszéi, interjúi meghatározzák az adásokat. A nyolcvanas évek elejéig Magyarországon nem jelentek meg az írásai, Erdélyben viszont igen. Először a Veress Dániel-dráma, a Véres farsang műsorfüzetében, 1970-ben közölt egy esszét a Báthoryak-kori Erdélyről, majd a Korunkban 1976-ban Bálványkép vagy portré? címen egy esszét. /Bogdán László: Cs. Szabó és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. február 7.
Több mint másfél évtizeddel a rendszerváltás után elkezdődik a kommunizmus bűntetteinek vizsgálata. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök jóváhagyta a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet vezetőtanácsának összetételét. Az intézet hat évig működik majd a kormány alárendeltségében, a miniszterelnök irányításával, egy tizenegy civil társadalmi személyiségből álló tanács vezetésével. A testület tagja a Dennis John Deletant brit történész is. Deletant számos könyvet írt a román kommunista rendszerről. A BBC-nek nyilatkozva a történész elmondta, az intézetet vezető tanács első feladata annak meghatározása lesz, mit fed valójában a „kommunista bűntett” kifejezés. Másrészt meg kell határozni az elsődleges vizsgálati területeket. Deletant szerint a vizsgálatok egyik kiemelt témája lehet a Duna-Fekete-tenger csatorna építése. A miniszterelnök azt nyilatkozta, kizárólag tudományos intézetként működik majd. A csoport. Dennis Deletant viszont úgy véli, amennyiben a kutatások felelősséget állapítanak meg, az elkövetőket át kell adni az ügyészségnek. /Előállíthatják a kommunista megtorlókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2006. július 7.
Ellentmondásos fogadtatásra talált Moldova Köztársaságban Traian Basescu kijelentése, miszerint javasolta Chisinaunak az egyidejű, közös európai uniós integrációt. „Nyilvánvaló, hogy mi szeretnénk Romániával egy időben, 2007. január elsején csatlakozni, de ez technikailag lehetetlen” – mondta Valeriu Ostalep külügyminiszter-helyettes a BBC-nek. Hozzátette, hogy az egyesülés szóba sem került a két ország vezetőinek tárgyalásain. Traian Basescu egy hete, a történelem tantárgyversenyen nyertes moldovai diákok előtt kijelentette: felajánlotta Vlagyimir Voronyinnak, hogy a Moldova Köztársaság Romániával együtt csatlakozzon az Európai Unióhoz. Hozzátette: Románia a jövőben is támogatja a Moldova Köztársaságot, hogy „egy nem túl távoli jövőben egyesülhessünk, de ezúttal az EU-n belül”. Az államfő ezzel egyértelműen arra célzott, hogy Voronyinnak a két ország egyesülését ajánlotta fel – diplomáciai források szerint – Chisinauban tett múlt évi látogatása alkalmával. Választ azóta sem kapott. Molnár Gusztáv geopolitikai szakértő szerint Voronyin tétovázása azt mutatja, hogy a moldovai elnök nem tudja, hogyan reagáljon. Molnár Gusztáv nem zárja ki, hogy az Európai Unió „lenyelné” a román államfő tervét. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy a kiszivárogtatással Traian Basescunak éppen ez a célja: nyomást gyakorolni Chisinaura. Ugyanakkor úgy véli, Moldova aligha adja beleegyezését, „ugyanis itt két államkoncepció ütközik”. Voronyin Transznisztriában született, és nem akar lemondani a Dnyeszteren túli területről, márpedig Basescu tervének megvalósítása többek között ezt feltételezné – véli a szakértő. /Szőcs Levente: Tétovázik a moldvai elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2006. július 13.
Szerették a váratlanul elhunyt Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, ezt mutatják a meleg hangú emlékezések. „Bármikor láttam, örvendtem neki” – írta róla Wagner Csilla a Reggeli Újságban. Mindig a lapról, a munkáról beszélt. /Wagner Csilla: Hiány. = Reggeli Újság, július 12- átvette: Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szilágyság /Zilah/ hetilap munkatársai is szeretettel emlékeznek Balló Áronra, aki napilapok közül elsőként ismerte fel a regionalitás jelentőségét, és neki köszönhető, hogy a Szabadság hasábjain a környező megyék mellett a Szilágyság is rendszeresen jelen van. A tudósítók, szerkesztők együttműködését soha nem rivalizálásként, inkább egymásnak nyújtott segítségként értékelte. /Szilágysági üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Horvát Éva Salzburgból írt, gyakran idézte műsoraiban a Szabadságot magas színvonala miatt. Balló Áronban a kolozsvári magyarság egy tartóoszlopát veszítette el. /Horvát Éva: Részvétlevél Salzburgból. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Nem feledjük, hogy a Balló Áron főszerkesztő és munkatársai által vezetett/szerkesztett kedves megyeközi közéleti napilap az évek során felvállalta a katolikus egyház működésével, hitéleti és szociális szolgálatával kapcsolatos tudósításokat, híreket is, ugyanakkor kiállt az egyházunkat és népünket érintő nehéz helyzetekben. Sajnos életében elmulasztotta mindezt megköszönni, ezért most, „post mortem” teszi meg, írta Fodor György. /Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának titkára: Becsülettel és komoly munkával „építette” ezt a várost... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Áron erejének teljében ment el közülünk, emlékezett Makkay József, több mint tíz évet dolgoztak együtt a kolozsvári Szabadság napilap szerkesztőségében, ebből legalább ötöt vezető beosztásban: ő főszerkesztőként, Makkay meg főszerkesztő-helyettesként. Szakmai, emberi és magánügyeiket is gyakorta egymással beszélték meg, jó kollégák és barátok voltak. Balló Áron kiváló újságíró és kiváló lapszerkesztő volt. Egyenes, igaz ember, aki a BBC-féle objektív, mértéktartó újságírás elkötelezettjeként egyengette a fiatal újságíró-kollégák szakmai előrehaladását. /Makkay József (Erdélyi Napló, július 11.): Búcsú Balló Árontól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2006. december 21.
Traian Basescu államfő december 18-án a parlamentben hivatalosan elítélte a romániai kommunista rendszert, a BBC-nek adott interjúban a kommunizmus maradványainak a jelenlegi román politikai és gazdasági életre kifejtett hatásáról beszélt. Az államfő szerint a december 18-án bekövetkezett parlamenti botrány a régi rendszer híveinek tudható be, akik mindenhova befurakodtak: a politikába, a gazdasági életbe, a sajtóba stb. A volt kommunista rendszer hatalmi pozícióiban lévő személyek ma fantasztikus gazdasági potenciállal rendelkező trösztöknél tevékenykednek. Traian Basescu szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) erősen kötődik a volt Szekuritátéhoz, hiszen a pártban több volt szekus is található. Az SZDP-ről úgy vélekedett, hogy azt továbbra is Iliescu vezeti, Geoanat pedig éppen csak „elviselik”. / kommunizmus mindenütt jelen van. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2007. május 9.
Traian Basescu felfüggesztett államfő, miután a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy „Markó Béla szájon csókolta Corneliu Vadim Tudort”, május 8-án kijelentette: Markó Béla azt kérte tőle, lépjen közbe a korrupcióellenes ügyészségen a költői honoráriuma, illetve a Nagy Zsolt ellen indított ügyészségi vizsgálat kapcsán. Az RMDSZ elnöke határozottan cáfolta, hogy ilyen kéréssel fordult volna Basescuhoz. Elmondta: kétszer tárgyalt Nagy Zsolt ügyéről Basescuval, mindkét alkalommal az államfő tájékoztatta őt a vizsgálat állásáról. Hangsúlyozta: a költői honoráriuma miatt indított előzetes vizsgálatról soha nem tárgyalt Basescuval. Mint ismeretes, Markó a Bookart-al kötött szerződést közel egymilliárd régi lej értékben, amiért a csíkszeredai kiadó néhány évre előre megvásárolta Markó megírandó könyveinek kiadási jogát. Az ironikus megjegyzések sem hiányoztak. Markó például kijelentette: „nem hiszik, hogy Basescu nem mond igazat? Volt már erre példa”. Markó megengedhetetlennek tartja, hogy a kampányban a „dossziék háborúja” folyjon. Rámutatott: olyan információk kerültek birtokába, miszerint az RMDSZ többi törvényhozója ellen is vizsgálat indulhat azzal gyanúsítva őket, hogy etnikai alapon osztogattak pénzt. /B. T. : A kampány fősodrában az RMDSZ. Éles szóváltás Markó és Basescu között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Markó hangsúlyozta, hogy a kettőjük között lezajlott beszélgetéseket – mint az elöljárók közötti megannyi más hivatalos megbeszélést – rögzítették, ezek a felvételek pedig tanúsíthatják, hogy Basescu nem mond igazat. Basescu úgy fogalmazott, hogy Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel együtt azon fáradozott, hogy elkülönítse az igazságügyet a politikum befolyásától. Mint mondta, ez vezetett ahhoz a pillanatnyi koalícióhoz, amelyben az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt karöltve szavazta meg a parlamentben az államfői tisztségből való felfüggesztését. Basescu úgy fogalmazott, leginkább az RMDSZ hozzáállása lepte meg, ezt azonban azzal magyarázta, hogy elutasította az RMDSZ részéről érkező közbenjárási kérelmet. Markó leszögezte, az RMDSZ senkivel sem szövetkezett és egyeztetett arról, hogy milyen álláspontot képvisel az államfő megnyilvánulásaival szemben. /Eldurvult a népszavazási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2008. augusztus 8.
Illegális és mégis mérvadó közéleti szereplő volt a kommunizmus évtizedei alatt a Szabad Európa Rádió (rövidítve SZER) és a BBC (British Broadcasting Corporation). Tucatnyi nyelven sugározták a cenzúramentes, szabad információkat a vasfüggönyön át, tárgyilagos rendszerkritikájukkal nagy űrt pótoltak. A BBC a második világháború kezdetén indította el adásait Kelet-Európa irányába. Az információs háború hozta létre később, az ötvenes évek elején a Szabad Európa Rádiót, az Amerikai Egyesült Államok anyagi támogatásával, müncheni központtal. Magyarul, románul egyaránt hallgatták az adásaikat, a diktatúra zavaróállomásai ellenére. Nemzedékek hallgatták az olyan híres rádiósokat, mint a sepsiszentgyörgyi Mikóból indult Koréh Ferenc, a Brassóban pályakezdő Mikes Imre, azaz Gallicus, híres rovatával, a Reflektorral, vagy várták a hét közepét, amikor a Szabad Európá-s Vajda Albert csütörtököt mondott. A BBC magyar adásában pedig Márai Sándor, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Határ Győző szólaltak meg. Mindkét adó magyar adása már évekkel ezelőtt megszűnt, augusztus elsejétől pedig elnémulnak a két adó román adásai is. A SZER román adásait Enescu rapszódiája vezette be, nagy öregjei, mint Noel Bernhard, Vlad Georgescu, Virgil Ierunca, Monica Lovinescu, Max Banus már csak archivált hangjukkal vannak jelen. /Krajnik-Nagy Károly: Búcsúzó BBC, SZER: életünk részei voltak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2009. augusztus 18.
Székely Csaba marosvásárhelyi író, az Erdély FM munkatársa nyerte a BBC nemzetközi rádiójáték pályázatának legjobb európai drámáért járó díját Do You Like Banana, Comrades? című művével. A darab főszereplője egy londoni elmegyógyintézetben meséli el emlékeit a rendszerváltás előtti és utáni Romániáról. A BBC World Service és a British Council közös pályázatát kétévente hirdetik meg két kategóriában: angol anyanyelvű-, illetve az angolt idegen nyelvként használó szerzők számára. /Székely Csaba kapta a legjobb európai drámáért járó elismerést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2009. augusztus 26.
Megrázó riportot készített a kolozsvári pataréti romatelepről a BBC forgatócsoportja, amelyet internetes kiadásban tettek közzé. A közel százfőnyi roma közösség nyomorúságos életéről készült dokumentumfilm a város széli telepen több mint két nemzedék óta tengődő szerencsétlen sorsú családok mindennapjait tárja fel. Az itt élők számára Kolozsvár szemétdombja nem csak otthon, hanem „jövedelmük” fő forrása is: az itt összegyűjtött fém- és műanyaghulladék értékesítéséből tesznek szert valamennyi pénzre, de ugyancsak innen származik a napi betevő falat kicsiknek, nagyoknak. A kolozsvári önkormányzat teljes közömbösséggel kezeli a kérdést. Mivel az ott élők többségének nincs személyazonossági igazolványa, esélyük sincs arra, hogy bármiféle szociális segélyben, orvosi ellátásban részesüljenek. Az egyedüli segítség egy holland alapítványtól származik. /BBC-film a pataréti romák helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2009. december 9.
Elérhetővé tette 19–20. században kiadott híreinek egy részét az interneten a Magyar Távirati Iroda. Az ingyenesen elérhető adatállományban való tájékozódást, keresést korszerű keresőszoftverek segítik. Az MTI archív híreit öt különálló korszakban lehet böngészni vagy keresni: az 1887–1919, az 1920–1944, az 1945–1949 közötti időszak, valamint az 1956-os év, illetve az 1988–2005 közötti periódus MTI-hírei. Ez utóbbi adatbázis az MTI-híreken kívül az Országos Sajtószolgálat (OS) és az OTS, valamint az MTI korabeli rádiófigyelő szolgálatának anyagait (például a Szabad Európa Rádió, BBC, Amerika Hangja) is tartalmazza leírt formában, de a korábbi időszakok bizalmas MTI-anyagai is hozzáférhetők. Mostantól több mint ötmillió MTI-hírt találhatnak meg az interneten az érdeklődők. /Ingyenesen hozzáférhető archív MTI-hírek a neten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
